Üzenet:

Sziasztok!



Örülök, hogy már voltatok néhányan a blogon! Remélem tetszik. Az olvasók 99% lusta dög. Szóval megpróbálkozom valami egésszen mással. Remélem működik a fordított pszichológia, ezért én azt mondom, hogy ne írjatok kritikát :D



Előráláthatólag azt tervezem hogy minden hétvégén egy fejezet lesz felrakva mert nincs sok időm. Idén felvételizem :D



Szóval kellemes olvsást!
Csókpuszi: Emma115

2010. március 3., szerda

Sorry!

Sajnálom de nem nagyon van időm írni... A héten eggyik szóbeliről a másikra járok és nem hiszem hogy most fogok írni. Szerintem Vasárnap lesz friss de nem vagyok benne biztos. Viszont adok egy kis ízelítőt :D !


Bájosan kacagni kezdtem. Vidáman és hangosan. Minden szem rám szegeződött.
- Elnézést…- kacarásztam. – Tudják én is rengeteget, olvastam magazinokat, és mindig találkoztam a bennfentes szóval. De azt sosem gondoltam, hogy önök a saját agyszüleményeiket hívják így. Mindig azt hittem, hogy a bennfentesek élő személyek és nem kitalációk.
- Értem- dünnyögte a kövér harcsabajszú férfi, aki feltette a kérdést. - Pedig én biztos vagyok benne, hogy ez igaz.- jelentette ki elszántan.
- Hát persze uram. - villogtattam rá a fehér fogaimat egy mosoly kíséretében. - Én is biztos vagyok benne, hogy nagyon szép bankszámlája van az ilyen… hmm… kitalációk árán.
- Már ne is haragudjon….- kezdte indulatosan.
- Nem haragszom!- vágtam közbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése